Mindenkinek ajánlják a téli D-vitamint

Az elmúlt évek kutatásai a D-vitamint a cukorbetegségtől a daganatos megbetegedéseken át a téli fertőzések megelőzéséig számos betegség esetében kiemelt jelentőségűnek találták. A téli hónapokban a magyar lakosság 70 százaléka D-vitamin-hiányos, a vitamint a napsugárzás hiányában étrend-kiegészítő formájában kéne pótolni.

Néhány éve jelent meg az Orvosi Hetilapban az a több mint tíz orvosi társaság közös összefogásával megfogalmazott ajánlás, amely szerint a magyar lakosságnak novembertől – márciusig napi 2000 Nemzetközi Egység D-vitamint lenne ajánlott fogyasztania.

A D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás. Mivel azonban itthon késő ősztől kora tavaszig a napsugárzás nem elegendő a szükséges mennyiségű D-vitamin termelődéséhez, hiányállapot lép fel, ami számos betegség kockázatát növeli.

„A téli időszak után a magyar lakosság 70 százaléka D-vitamin-hiányos, az idősek körében ez az adat még nagyobb, eléri a 90 százalékot. De az idősek többségét a nyári időszakban is hiányállapot jellemzi, a bőr D-vitamin szintetizáló képessége ugyanis a korral csökken” – mondja dr. Lakatos Péter a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinika endokrinológusa.

Az orvosok tehát egészséges felnőtt embernek megelőzésre napi 2000 Nemzetközi Egységet ajánlanak, ha azonban már kialakult a hiányállapot, először ennek a mennyiségnek többszörösére van szükség. (D-vitaminszint mérést ezzel foglalkozó laboratóriumokban lehet kérni.)

„Súlyos hiányállapot esetén heti 50 ezer egységre is szükség lehet néhány hétig. Túlsúlyosoknak is nagyobb mennyiségre, a testtömegtől függőn 3-8 ezer egységre van szüksége naponta” – mondja Lakatos. Várandósoknak 2000, kis gyerekeknek 4-500, nagyobb gyerekeknek 6-800 egységet ajánlanak.

A piacon kapható D-vitamin-készítmények között található olyan, amelyen a D2, míg másokon a D3 felirat szerepel. Az előbbi a D-vitamin növényekből kivont formája, az utóbbi állati eredetű. „Korábban úgy vélték, hogy mindkettő egyformán hatékony, az utóbbi évek kutatásai szerint a D3, azaz az állati eredetű jobban hasznosul a szervezetben.

A D-vitamin egyébként megtalálható az élelmiszerekben is, de a hagyományos magyar konyhát követők legfeljebb 80 egységnyi D-vitamint fogyasztanak naponta. A vitamin nagyobb mennyiségben fordul elő a tengeri halakban, a csukamájolajban, kis mennyiségben pedig a tojásban, májban fordul elő. Kapható már D-vitaminnal dúsított joghurt, növényi tej is. Táplálékkal azonban annyit bevinni, ami a napi szükségletet fedezi, szinte lehetetlen (például legalább egy szakajtónyi tojás kéne hozzá naponta)

Sok betegség kialakulásában szerepe van a D-vitamin-hiánynak

• A D-vitamin-hiány csontvesztéshez, csontritkuláshoz vezet, súlyos hiány esetén pedig csontlágyulás is felléphet. D-vitamin-hiányosoknál megnő a csonttörések kockázata, a csontritkulásra szedett készítmények hatásossága csökken.
• Az autoimmun betegségek közül az alacsony D-vitamin-szint növeli a reumás ízületi gyulladások, az inzulinfüggő cukorbetegség és a sclerosis multiplex kialakulásának esélyét.
• A kutatások szerint a D-vitamin hiánya hozzájárul a szívelégtelenség kialakulásához, súlyosbodásához, megnöveli a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kockázatát.
• Vesebetegségek esetén a D-vitamin-hiány kockázata fokozott, ezért a megfelelő D-vitamin-pótlás kiemelt jelentőségű. Emlőrák és vastagbéldaganatok kialakulása és lefolyása szempontjából a D-vitamin-hiány bizonyítottan rizikótényező.
• A D-vitamin-hiány kedvezőtlenül befolyásolja a teherbe esést.
• A policisztás ovárium szindróma esetén a D-vitamin-szint normalizálása feltétlenül javasolt.
• Magzati és csecsemő-, illetve kisgyerekkori D-vitamin-hiányban az 1-es típusú cukorbetegség kockázata fokozódik.
• Felnőttkorban a D-vitamin-hiány növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.

Forrás: origo