Probiotikum – mellékhatás vagy a fő hatás?

Gáz a téma. Arról van szó, hogy probiotikumot ettél vagy éppen erre készülsz és kíváncsi vagy, hogy mik lehetnek a lehetséges mellékhatások. Esetleg már tapasztaltál is valamit? A TV reklámot felidézve a joghurt és a lapos hasú hölgy neked nem áll össze a valóságban? Amennyiben igen…miért nem? És mi a megoldás erre az ellentmondásra? Járjuk körbe egy kicsit ezt a probiotikum témát.

A minap egy kereskedelmi cég számára írtam pár sort a probiotikumokról és a teljes szöveget megvágták utólag. Mindenhonnan kitörölték a “probiotikum” szót, mert azt tilos említeniük a termékükkel összefüggésben.

A probiotikum meghatározása

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a probiotikumok „élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben, élelmiszer részeként fogyasztva jótékony hatással vannak a gazdaszervezetre.”

Ennek értelmében a probiotikumok hasznos baktériumok. Az írás szerint a probiotikum fogyasztásával juttatjuk be a jó baktériumokat a bélrendszerbe. A probiotikumok megtalálhatók egyes élelmiszerekben és a kimondottan ebből a célból gyártott étrend-kiegészítőkben is.

Miért kellenek “jó” baktériumok a belekbe?

Jogosan merülhet fel a kérdés: mi értelme, hogy baktériumok legyenek a bélrendszerben?

Ennek egyik oka, hogy a probiotikus baktériumok számos testi funkcióhoz nélkülözhetetlenek. Segítenek megemészteni az ételt, közben vitaminokat hoznak létre, szabályozzák az immunrendszert és még számos más dologban támogatják az ember egészségét. A bélrendszerben azonban nem minden baktérium ilyen barátságos. Ha nem működünk együtt a bennünk élő barátainkkal, akkor a „rossz” baktériumok elszaporodhatnak. Ez rontja az emésztést, gyengíti a védekezőképességünket, rontja a teljesítményünket és kellemetlen tüneteket produkál.

A bélben élő mikroorganizmusok összességét mikrobiomnak nevezzük. Ha túl sok rossz baktérium van a mikrobiomban, az problémákat, például gázképződést, puffadást és más emésztési problémákat okozhat. Ha túlszaporodnak a „rossz” baktériumok, akkor a mikrobiom kiegyensúlyozatlan. Orvosi nyelven ezt diszbiózisnak nevezik. Amikor a diszbiózis kialakul arról ismerhető fel, hogy változatos emésztési problémákat okoz. Székrekedés, hasmenés, puffadás és túlzott gázképződés is létrejöhet, sokszor egyidőben nem is egy ezek közül.

A kiegyensúlyozott mikrobiom elengedhetetlen az optimális egészséghez. Ezt pedig probiotikum fogyasztásával lehet biztosítani – még akkor is ha ezt a hivatalok említeni sem engedik. Mi egyszerűen azt szeretnénk, ha az egyensúly állandóan a jó baktériumok felé billenne.

Ennyi kikerülhetetlen bevezető után térjünk rá a lényegre.

Gázt képeznek a probiotikumok?

Sajnos azt kell mondjam, hogy bizonyos esetekben igen. A jó hír az, hogy ennek oka ismert és van rá megoldás. A puffadás, a böfögés és a szellentés egy hét alatt általában elmúlik.

Miért okoznak gázt a probiotikumok? Nos, a bélflórában bekövetkező változások, még ha azok jók is, eleinte kihallatszanak. Ahogy egy kolléganőm megfogalmazta saját maga számára a jelenséget: elindult a harc a helyekért.

A legtöbb ember nem tapasztal mellékhatásokat a probiotikumok szedését követően – de ha igen, a mellékhatások általában néhány hét következetes használat után elmúlnak.

Egyeseknek figyelembe kell venniük az egyéni ételérzékenységet is, amikor probiotikumot választanak. Például ha érzékeny vagy a tejtermékekre, győződj meg róla, hogy tejmentes probiotikumot használsz. A joghurtok ebben az esetben kerülendők – még ha egyébként tele vannak élőflórával. Hiába az egyik legjobb probiotikum a savanyított káposzta, ha valaki képtelen megemészteni.

Tehát igen, a probiotikumok gázképződést okozhatnak de ez eleinte normális. Ezeknek el kell múlniuk, miután néhány hétig folyamatosan fogyasztja valaki.

Ha aggódsz a lehetséges mellékhatások miatt, kezdd el kis adagokkal, és idővel haladj felfelé. Ha adsz időt az emésztőrendszerének az alkalmazkodásra, mérsékelheti a mellékhatásokat.

Demecs István, fitoterapeuta