Mekkora kárt okoz az óraállítás?

1973 olajválságának máig fennmaradt egyik eredménye, a téli és nyári időszámításnak hívott szokás. Akkor az arab országok hasukra ütöttek és egyik napról a másikra négyszeresére emelték a nyersolaj árát. Bár azóta sem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani, hogy pusztán azért, mert egy órával előbb indul el valaki a munkahelyére, attól kevesebbet kellene tankolnia az autójába, ez a hagyomány, az óraállítás máig él.

Van értelme?

Ma már azt is kijelenthetjük, hogy egy háztartás (vagy egy település) összes energia fogyasztásának töredéke a világításra használt áram és ahogy haladunk előre a 21. századba ez egyre inkább így lesz. A televízióink, a számítógépeink, a hűtőszekrényeink, a kazánjaink semmivel nem fogyasztanak kevesebbet attól, hogy az óránkat előre vagy hátra tekergetjük. Elmondhatjuk tehát, hogy az óraállítás, ami a 70-es években még kecsegtetett valami haszonnal, az mára okafogyottá vált.

Mit okoz ez a szervezetünknek?

Ami megmaradt, az nem más, mint egy erőszakos beavatkozás az ember természettel harmóniára törekvő belső órájába. Már egyetlen óra gondot okoz a szervezetnek és rövid távon olyan kellemetlen mellékhatásokkal jár, amiket mindannyian megtapasztaltunk. Az egész napos álmosság a minimum, de a rossz kedély, a lehangoltság és a figyelmetlenség is jellemző tünet ilyenkor. A közúti balesetek száma például megnégyszereződik az átállítást követő rövid időszakban.

Ami ennél is szomorúbb, hogy a hosszú távú hatásokat sokáig nem vizsgálta senki. Pedig azt majdnem biztosan állíthatjuk, hogy ami egészségtelen rövid távon, az hosszú távon sem kecsegtet sok haszonnal.

Statisztikailag kimutatható, hogy az éjszakai műszakot vállaló nők körében magasabb egyes betegségek előfordulási aránya. Mivel a szervezetük egy szigorú napi bioritmus szerint dolgozik, vannak olyan feladatai, amihez nyugalomra lenne szüksége. Például a szervezet méregtelenítése és a “rendrakási” funkciók ilyenkor dolgoznának. Nem véletlen, hogy a mellrák az egyik, ami az éjszakázó nők körében gyakoribb.

Mi okozza az egészségromlást?

A szervezetünk hozzá van szokva az évszakok változásából származó napszakváltozásokhoz. Amikor tavasszal hosszabbodik a nappal és ősszel rövidül, az napi egy-két percet jelent, amihez könnyedén igazodik a testünk és a lelkünk.

Ezzel szemben a tavaszi óraállítás négy, az őszi hat hétnek megfelelő azonnali időugrást jelent a szervezetünknek, amit képtelen korrigálni. Ez összesen 10 hét, ami a teljes évnek mintegy 20%-a. Ez azt jelenti, hogy életünk 20%-át úgy töltjük, hogy biológia óránk valamilyen mértékben meg van zavarva.

Ennek az immunrendszerünk látja kárát legelsőként

Az alvásmintába való ilyen mértékű beavatkozás gyengíti a kórokozókkal szemben való ellenálló képességünket.

Hogyan védekezhet az óraállítás hatásai ellen?

Legtöbb ember esetében pár nap szükséges a testnek az átálláshoz. Van akinek kevesebb, és van akinek akár 2-3 hét is kell ehhez. Mivel az átállás mindig vasárnapra esik, van módod arra, hogy segíts a szervezetednek.

✓ Tedd alkalmassá a hálószobát a nyugodt pihenésre. Kapcsolj ki minden zajt, és zárd ki a fényeket.

✓ Olvass elalvás előtt szépirodalmat.

✓ Igyál meg egy citromfű vagy orbáncfű teát. Figyelj rá, hogy ne vidd túlzásba ezt se, hiszen az ősi bölcsesség szerint: “nagy pohár teát igyon lefekvés előtt, aki korán akar kelni”. Az alvás minőségét javító gyógynövények köze tartozik még a valeriana (macskagyökér), a kamilla és a komló is.

✓ Indítsd a reggelt egy pörgős, vidám hangulatú zenével.

✓ Táplálkozz az óraállítás utáni héten a szokottnál is jobban. Kerüld a szélsőségességet és fogyassz vitaminokban gazdag ételeket!