A vegetáriánus és vegán táplálkozás gyakran szelénben szegény
Számos kutatócsoport azt állítja, hogy a fő táplálékok szeléntartalma képes megelőzni ennek az elemnek a hiányállapotát.
Egy Norfolkban végzett tanulmány eredményei azonban mást sugallnak.
A tanulmányban 901 személy 24 órás tápanyagfelvételét vizsgálták. Az átlagos napi szelénfelvétel, melyet standardizált tápanyagtáblázatok alapján határoztak meg, nőknél 50 mcg, férfiaknál 59 mcg volt.
Az ételek összetételének hiányzó adatai miatt és az ételek szeléntartalmának a termőtalaj adottságai szerint való állandó változása miatt kiválasztottak a fenti személyekből 36 férfit és 31 nőt, akik ellenőrizhető mennyiségű, helyben termett élelmiszereket fogyasztottak.
Ezek a résztvevők minden ételt és italt lemértek, és hét napig dupla ételmintákat gyűjtöttek, valamint lábujjköröm- és vérmintákat vettek tőlük. A szérum szelénkoncentrációja átlagosan 1,10 mcmol/l volt a nőknél, 1,17 mcmol/l a férfiaknál. A kiszámított napi szelénbevitel a hétnapos időszakban 38 és 50 mcg volt. A kétszeres ételminták analízise azt mutatta, hogy az ételekkel bevitt napi szelénmennyiség 83 és 107 mcg volt. Ez a különbség azt sugallja, hogy a tápanyagtáblázatok alulbecsülték a szelénbevitelt azokon a területeken (mint amilyen Norfolk is), ahol a termőföldek szeléntartalma magas.
A korábbi becsült napi szelénfelvétel értékeivel összehasonlítva a későbbi értékeket csak minimális változást találtak az 1978-as napi 60 mcg és az 1991-es napi 62 mcg között.
A kenyérkészítéshez használt lisztben bekövetkezett változások 1978 óta lényegesen megváltoztatták az egyes élelmiszercsoportok hozzájárulását a napi szelénbevitelhez. A gabonafélék hozzájárulási aránya a teljes felvétel 50%-áról 18%-ára esett 1992-re, míg a hús hozzájárulási aránya emelkedett: 28%-ról 39%-ra. Ez azt jelenti, hogy a vegetáriánusoknak és vegán táplálkozásúaknak nagy a kockázata a csökkent szelénbevitelre. Ennek ellenőrzése végett összehasonlították a jelen vizsgálatban részt vett személyek lábujjköröm-koncentrációit kor és nem szerint párosított 23 vegetáriánus és 34 vegán személy lábujjköröm-koncentrációival.
Az 57 vegetáriánus és vegán személy lábujjkörmeinek szelénkoncentrációja szignifikáns mértékben alacsonyabb volt a mindenevőkéhez képest (541 vs. 685 ng/g; p<0,001). A vegán személyekben tapasztalt koncentrációk alacsonyabbak voltak, mint a vegetáriánusoké (506 vs. 591 ng/g; p<0,01). Nyolc személy, aki magát vegetáriánusnak mondta, de alkalmanként tonhalat is evett, 644 ng/g-os koncentrációt mutatott. Ez feltehetően ezen hal magas szeléntartalmával magyarázható.
