Kritikusan alacsony a magyarok D-vitamin-szintje
Bár kora tavasszal a magyarok 95%-a szenved D-vitamin-hiányban (nagy részük kritikus mértékben), továbbra is mindössze a lakosság tizede figyel oda a pótlásra, és közülük sem mindenki rendszeresen. Miért alacsony a magyarok d-vitamin szintje? Sokan azt gondolják, hogy a napsütés maradéktalanul feltölti a szervezet D-vitamin-készletét. Azonban a szakértők által javasolt napi mennyiség még a nyári időszakban sem fedezhető kizárólag ebben a formában.
Főleg azért nem, mert sokszor nyáron is délelőtt tíz és délután három óra közt, csak ablakon keresztül látják a napot. És ugye nem a napsütés látványától termelődik a D-vitamin, ugyanúgy, ahogy a víz látványától még nem igen múlik el valakinek a szomjúsága.
A pótlás nem csak felnőttként fontos. A D-vitamin egészen korán, már az élet első 1000 napjában kulcsszerepet játszik a fejlődésben. Súlyos és tartós hiánya gátolja az egészséges csont- és sejtfejlődést, negatívan befolyásolhatja az immunrendszer fejlődését, és növeli a gyermekkori cukorbetegség kialakulásának a kockázatát.
D-vitamin-hiány a tél végén
Tél végére a magyarok d-vitamin szintje az ideálisnál alacsonyabb, tízből heten pedig a normál értéket sem érik el. Az őszi-téli, alacsony UVB-sugárzású időszakot követően jelentős részüknél kritikus D-vitamin-hiány alakulhat ki. Ez gyengítheti az immunrendszer működését (csökkentve például az influenzával szembeni ellenálló-képességet), csontritkuláshoz vezethet, és fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek, számos bőrbetegség, valamint rákos megbetegedés kialakulásának a kockázatát. És arról is volt már szó, hogy a megfázás, és az influenza is akkor érkezik, amikor az emberek d-vitamin szintje a normál alá csökken.
Csontritkulás
„Hazánkban jelenleg több, mint 800.000 csontritkulásos beteg él, a riasztó tendenciához pedig nagymértékben hozzájárul a D-vitamin-hiány”– hívta fel a figyelmet a D-vitamin nap alkalmából Dr. Szekeres László a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) elnöke.
„A csontritkulással kezelt betegek csaknem fele ráadásul később sem ügyel a megfelelő pótlásra, pedig a vitaminbevitel, valamint a rendszeres mozgás fontos szerepet játszik a csontszerkezet állapotának megőrzésében” – tette hozzá a szakértő.
A magzat fejlődéséhez is nélkülözhetetlen a D-vitamin
A súlyos és tartósan fennálló D-vitamin-hiány kortól és nemtől függetlenül, az élet bármely szakaszában komoly problémát okozhat. Az élet első 1000 napjában azonban különösen fontos ügyelni a pótlásra. Várandósság idején megduplázódik a kismama vitaminszükséglete, amely a magzat fejlődését is befolyásolja. A D-vitamin nemcsak a kismama immunrendszerének megfelelő működéséhez járul hozzá, hanem a baba csont- és fogfejlődésében, valamint a kalcium felszívódásában is kulcsszerepet játszik.
„Sok anyuka gondolja, hogy a tavasz beköszöntével már nincs szükség a D-vitamin-pótlásra. Pedig ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű vitamin jusson a szervezetbe, még a nyári napsütés sem feltétlenül elegendő. Az egészségesnél jóval több időt kellene a tűző napon tölteni, ha kizárólag így szeretnénk feltölteni a szervezet D-vitamin-készletét” – hangsúlyozta Dr. Takács István, a MOOT főtitkára és az Első 1000 Nap Program elnöke. A pótlás a várandósság alatt és a szülést követően is elengedhetetlen: a D-vitamin hozzájárul az egészséges sejtfejlődéshez, és alapvető szerepet játszik az idegrendszer, valamint az immunrendszer fejlődésében. Segíti a csontok szilárdságához szükséges kalcium beépülését, és csökkenti a gyermekkori cukorbetegség, illetve az asztmás megbetegedések kialakulásának kockázatát.”
Mennyi d-vitamin pótlásra van szükség?
A magyarok d-vitamin szintje nagyobb odafigyelést igényel. Az orvosok egészséges felnőtt embernek megelőzésre napi 2000 Nemzetközi Egységet ajánlanak, ha azonban már kialakult a hiányállapot, először ennek a mennyiségnek többszörösére van szükség. (D-vitaminszint mérést ezzel foglalkozó laboratóriumokban lehet kérni.)
“Súlyos hiányállapot esetén heti 50 ezer egységre is szükség lehet néhány hétig. Túlsúlyosoknak is nagyobb mennyiségre, a testtömegtől függőn 3-8 ezer egységre van szüksége naponta” – mondja dr. Lakatos Péter a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinika endokrinológusa. Várandósoknak 2000, kis gyerekeknek 4-500, nagyobb gyerekeknek 6-800 egységet ajánlanak.
