A flavonoid vagy bioflavonoid élettani hatása
A flavonoid vegyületek – vagy ahogy néha nevezik a bioflavonoidok – állnak a zöldségek és a gyümölcsök karakterisztikus íze és illata mögött. Miattuk különbözik a spenót íze és illata a narancsétól, miattuk piros a paprika és kék az áfonya.
Ám a flavonoid sokkal többet is jelent mint a gyümölcsök színe és zamata…
Az erőteljes gyógyító hatásuk hozzájárul az emberek egészségéhez, amennyiben bőségesen fogyaszt belőle.
A növényekben fellelhető vegyületek tárházának jelentős része flavonoid. Az eddig felfedezett és meghatározott több mint 4000 fitokémiai anyag (fitokémiai = növény által előállított vegyület) közül mintegy 600-at hívunk flavonoidnak vagy karotinoidnak és közülük mindössze 50 vagy 60 marad aktív azt követően, hogy elfogyasztottuk és járul hozzá az egészségünkhöz. Több közülük aktív és értékes antioxidáns ami következtében pozitív hatásuk van a szív- és érrendszer állapotára valamint rákmegelőző tulajdonságuk is számottevő. Más tagja a csoportnak képes csökkenteni a duzzanatokat, a fájdalmat vagy az allergiás reakciókat. Megint mások a vírusok ellen képesek védelmet nyújtani.
Szent-Györgyi P-vitaminja
Ma sem tudunk még sokat a bioflavonoidokról. Mint számos más dolog az orvoslásban az egyszerű megfigyelés eredménye volt, amikor Szent-Györgyi Albert felfedezte, hogy a citromlé segít a fogínyvérzés megállításában, míg az ugyan abból a citromból nyert és tisztított aszkorbinsav nem. P-vitaminnak nevezte el az anyagot amit a tisztítás során kinyertek a citromléből. “P” mint permeabilitás – az a fizikai tulajdonság, hogy valami mennyire engedi át magán a folyadékokat vagy a gázokat.
Később aztán tudós elmék összeültek és eldöntötték, hogy a flavonoid nem nevezhető P-vitaminnak, mert nem létfontosságú tápanyag – tehát nem lehet vitamin. Ettől azonban nem lett kevésbé fontos az egészség szempontjából és jó, ha legalább azt tudjuk, hogy sokat kell belőle fogyasztani.
Flavonoid komplexek
Minden zöldség és gyümölcs egyszerre számos különféle flavonoidot tartalmaz. Még azt sem könnyű meghatározni, hogy egy brokkoliban található tucatnyi flavonoidból melyik felelős a rákellenes hatásért. A szulforafán? Vagy a quercetin? Vagy éppenséggel a lutein? Hiszen ezek mellett még tartalmaz c-vitamint, krómot, folsavat, bórt és számos más mikrotápanyagot, amik mindegyike rákellenes hatást mutatott a velük végzett kísérletekben. A narancs például több mint 40 flavonoid vegyületet tartalmaz. A legjobb ezekből sokat és változatosan fogyasztani.
forrás: naturhirek
