A depresszió sokakat érint

A depresszió emberek millióit érinti, és bár számos gyógyszerrel kezelik a depressziót, nehéz lehet megtalálni a megfelelőt.

A tudósok a neurotranszmitterek, vagyis az ingerületátvivő anyagok kutatása során olyan felfedezést tettek, aminek segítségével azonosították, hogyan kapcsolódik egy aminosav a depresszióhoz.

A felfedezés egy több mint egy évtizedes kutatáson alapult, aminek célja az volt, hogy többet tudjanak meg az agysejtek jelátvitelének működéséről. Bár a depresszióval való kapcsolat megtalálása nem volt az eredeti kutatás célja, a tudósok izgatottak az eredményeik miatt, mivel azok a depresszió kezelésének jövőjét alakíthatják.

Az eredményeket a Science című folyóiratban tették közzé.

Depresszió: Tudnivalók

A depresszió évente körülbelül 21 millió felnőttet érint csak az Egyesült Államokban. A depressziósok aránya drámaian megnőtt a COVID-19 világjárvány idején, és továbbra is problémát jelent, és a 18 év alatti gyermekek körében is növekszik.

Míg egyeseknél a depresszió csupán egy szituációs depresszió, amely a körülmények (például egy szerettük halála) miatt alakul ki, másoknál a depresszió hosszabb ideig tart, és ez súlyos depressziós zavarrá válhat.

Nézzük a depresszió néhány jelét és tünetét:

• rendszeres szomorúság
• az üresség érzése
• az energia csökkenése vagy fáradtságérzet
• alvászavarok
• az önkárosítás gondolata

A tartós depressziós tüneteket tapasztaló emberek kezelésre szorulhatnak. Az orvosok gyógyszereket írhatnak fel, terápiát, vagy életmódbeli változtatásokat javasolhatnak a depressziós tünetek enyhítésére.

Mivel az antidepresszánsok mellékhatásokat okozhatnak, beleértve az öngyilkossági gondolatokat is, az ezeket szedőknek rendszeresen jelentkezniük kell egészségügyi szolgáltatójuknál, és tájékoztatniuk kell őket az ilyen gondolatokról.

Agyi sejtreceptorok és depresszió

A szerzők eredetileg nem a depresszióval való kapcsolat feltárását tűzték ki célul. A 15 évvel ezelőtti kutatásuk kezdetén az volt a céljuk, hogy azt kutassák, hogyan működnek az agysejtek receptorai. (Receptor jelentése: olyan idegvégződés, mely külső (pl. fény-, hang-, hő-) vagy belső ingert más, a többi sejt számára érzékelhető jellé (általában feszültséggé) alakít.)

„Tizenöt évvel ezelőtt felfedeztünk egy kötőpartnert, ami a minket érdeklő fehérjékhez kapcsolódott. Ez elvezetett minket ehhez az új receptorhoz” – mondta Kirill Martemyanov professzor, a tanulmány egyik szerzője.

Prof. Martemyanov a Floridai Egészségügyi Egyetem Idegtudományi Tanszékének professzora.

Az ezt követő időszakban a kutatók felfedezték a GPR158 nevű receptort. Egerekkel végzett vizsgálatok során megtudták, hogy ha egy egérnél ennek a receptornak az elnyomása tapasztalható, akkor az egér ellenállóbb lesz a stressz okozta depresszióval szemben.

„A GPR158 genetikai elnyomása az egerekben kiemelkedő antidepresszáns fenotípust és stressztűrő képességet eredményez, ami a GPR158-at vonzó célponttá teszi az új antidepresszánsok fejlesztéséhez” – írják a szerzők. (Fenotípus jelentése: egy élőlény megfigyelhető alaktani és élettani sajátságainak összessége, melyeket az öröklés és a környezeti hatások együttesen alakítanak ki)

Ezután a szerzők arra a kérdésre akartak választ adni, hogy honnan jön ez a jel. Erre egy 2021-es tanulmányban kaptak választ, amikor meghatározták a GPR158 szerkezetét.

Egy aminosav lehet a depresszió kezelésének kulcsa

A GPR158 szerkezetének megismerése döntő jelentőségű volt a kutatók számára.

„Teljesen rosszul gondolkodtunk, mielőtt megláttuk volna a szerkezetet. Azt mondtuk: ‘Hű, ez egy aminosav receptor. Csak 20 van belőle, ezért rögtön átvizsgáltuk őket, és csak egy illett tökéletesen … ez volt a glicin”. – Prof. Martemyanov.

A glicin „a legfontosabb és legegyszerűbb, nem esszenciális aminosav az emberekben, állatokban és sok emlősben” egy 2017-es kutatási áttekintés szerint.

Miután felfedezték, hogy a glicin küldi a jelet, és hogy a GPR158 glicinhez kötődik, a tudósok meglepődve tapasztalták, hogy gátló hatású, és átnevezték mGlyR-nek (metabotróp glicinreceptor).

Az mGlyR felfedezése megnyitja az ajtókat a depresszió kezelésével kapcsolatos új kutatások előtt, amelyeket Martemyanov professzor tervez feltárni.

Szakértői reakciók

Dr. Simon Faynboym nyilatkozott a tanulmányról.

„A tanulmány alapvetően azt mutatja, hogy a glicin kölcsönhatásba léphet a GPR158 rendszerrel” – mondta Dr. Faynboym. „Van egy biokémiai útvonal, amit a kutatók bizonyítanak, de ami még fontosabb, hogy ez az útvonal lehet a lehetséges kapcsolat, amiért a glicin és a taurin antidepresszáns tulajdonságokkal bírhat”.”

Bár Dr. Faynboym megjegyezte a kutatás fontosságát, rámutatott, hogy a depresszió „rendkívül összetett”, és azt mondta, hogy több neurotranszmitter is érintett.

„A depresszió kezelése során számos tényező játszódik le” – jegyezte meg Dr. Faynboym. „A depresszió több neurális hálózatot érint, különböző neurotranszmitterek különböző sebességgel távoznak és érkeznek az idegsejtekbe, és az agy minden részét érintik. A mentális egészség az egyik legösszetettebb orvosi szakterület az agy dinamikája miatt”.

Ezt szem előtt tartva Dr. Faynboym kiemelte az ilyen típusú kutatások fontosságát. „Az ehhez hasonló kutatási cikkek ezért viszik tovább a pszichiátria területét, mivel újabb betekintést engednek a nagy ismeretlen, az agy függönye mögé”.”

Dr. Jessica Turner szintén a tanulmány eredményeiről beszélt.

„Ez a tanulmány azt javasolja, hogy egy specifikus receptort célozzunk meg az agyban egy olyan területen, amelyről jól ismert, hogy összefüggésbe hozható a depresszióval, a mediális prefrontális kéregben” – mondta Dr. Turner. „A remény az, hogy a jövőben célzottabb kezelésekkel jobb, hatékonyabb enyhülést találhatunk a depresszióban szenvedők számára.

Bár Dr. Turner az eredményeket „izgalmas új fejleménynek” nevezi, rámutatott, hogy további kutatásokra van szükség.

Forrás: www.medicalnewstoday.com