A fekete áfonya gyógyhatását a benne található antocián nevű anyagnak köszönheti, amely kitűnő antioxidáns tápanyag. Ennek a hatóanyagnak a révén a szabad gyökök néven ismert molekulák által károsodott sejtek regenerálódhatnak. A fekete áfonya termése (és a belőle előállított készítmények) a látás és számos szembetegség .
(Nigella sativa): az indiai konyha egyik legkedveltebb fűszere, Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában is őshonos növény. Méregtelenítő, nyálkaoldó, láz-és köhögéscsillapító hatását már a XI. században is dokumentálták perzsa orvosok, ezen kívül nátha, fog- és fejfájás elleni hatása is ismert. De alkalmazták bőrsérülések, sebek, rovarcsípés esetén .
(Brassica nigra): Dél-Európában, a Földközi-tenger vidékén őshonos növény, elsősorban magját hasznosítják, melyeknek íze kezdetben olajos, később csípős. Napjainkban már szinte mindenhol termesztik, nagyon kedvelt konyhai fűszer. Glikozidokat, mustár-olajat, szinapint, 20% nyálkaanyagokat, zsíros olajat (30%-ban) és myrosin enzimet tartalmaz. Serkenti a vérkeringést, keringési zavarok, reuma .
(Symphytum officinale): Európában és Ázsiában őshonos növény, gyökere, levelei egyaránt hasznosíthatóak. Allantoint, nyálkaanyagokat, cseranyagokat, triterpén-szaponinokat tartalmaz. Gyulladáscsökkentő, elősegíti a sebek gyógyulását, a hámképződést. Borogatások, krémek alkotójaként csonttörések, csonthártyasérülések, vérömlenyek, zúzódások, rándulások, visszér, reumatikus és ízületi problémák esetén eredményesen alkalmazható. Felhasználható belsőleg is légúti megbetegedések, .
(Ruhus fruticosus): az északi féltekén széles körben elterjedt kúszócserje, termését és levelét egyaránt hasznosítják. Cseranyagot, flavonoidokat, gyümölcssavakat, C-vitamint, inozitot, alma-, oxál-, és borostyánkősavat tartalmaz. Cseranyag–tartalma miatt enyhébb hasmenések, száj-és garatgyulladás esetén alkalmazható. Ezenkívül izzasztó és vizelethajtó szerként is ismert.
Az összes tea ugyanabból a cserjefajtából származik (Camellia sinensis), azonban íze és típusa függ a termesztés helyétől, a kezeléstől (fermentálás, szárítás, kötegelés), aminőségtől (egész vagy törött levél, morzsalék illetve por), valamint attól, hogy a cserje felső, friss levélkéit használják fel, vagy az alsóbb, nagyobb, .