Közép- és Nyugat-Ázsiából származó növény, ősrégi konyhai alapanyag, melyet szinte mindenhol termesztenek. Zsenge szárát és hagymáját egyaránt felhasználják. B1-, B2-, C-vitamint, flavonoidokat, nikotinsavat, vasat, jódot, káliumot, kalciumot, foszfort, szelént, cinket, valamint szerves kénvegyületeket tartalmaz. Antibakteriális hatású, vérnyomás- és vérzsír-csökkentő, segíti, javítja a keringést, köhögéscsillapító, .
A pázsitfűfélék családjába tartozó kultúrnövény, amely tulajdonképpen mindenhol megterem. Egyenes szárat növeszt, virága ennek végén helyezkedik el. Kalászai bugát képeznek. Fehérjéket, B-vitaminokat, ásványi anyagokat (vas, kobalt, mangán, cink, alumínium és kálium), valamint karotint tartalmaz, nyomelemek (bór, jód) is található benne. A zöld növények között .
A zeller szinte az egész világon elterjedt, régóta termesztett, elsősorban fűszernövényként ismert. Gyökere és zöld részei egyaránt hasznosíthatók. Illóolajat (limonént, szelinént), furokumarinokat, flavonoidokat tartalmaz. Serkenti a veseműködést, emésztési panaszok, étvágytalanság esetén is alkalmazható, erősíti az immunrendszert. A népi gyógyászatban nemivágy serkentőként is alkalmazzák. A .
A kifejezés önmagában konyhaművészeti műszó. A lágyszárú növények bármely emberi fogyasztásra alkalmas részét nevezhetjük így, kivéve az olajos magvakat, a fűszereket és a gyümölcsöket. Érdekes megemlíteni, hogy a pl. a gombákat is nevezhetjük zöldségnek, annak ellenére, hogy teljesen más osztályba tartoznak. A zöldségek jelentős .
A zselatin az élelmiszeriparban gyakran használt közismert (konyhaművészet) zselésítő adalékanyag. Tulajdonképpen a szarvasmarha bőréből, porcaiból és csontjaiból állítják elő főzés útján. Már régóta dokumentálták kedvező élettani hatásait, erősíti a hajat és a körmöt, ízületi fájdalmak esetén is eredményesen alkalmazható, éppen ezért a kozmetikai és .