Káliumhiány? Veszélyesebb, mint gondolnánk!

A nyugati étrend rejtett hiányai alattomban ássák alá az egészséget, úgy, hogy a végeredményben kialakuló betegségeket “korral járónak” és sorszerűnek tekintik. Ilyen a magas vérnyomás, a szívbetegség, a stroke és még sok “apróság”, amit az évtizedeken át fennálló káliumhiány eredményez.

Az Európában a kb. 5000 éve elterjedt földművelés alaposan megváltoztatta táplálékunk összetételét.

Mennyi káliumot ettek a természeti népek?

A természeti népek akkoriban még napi 6-10 gramm káliumot fogyasztottak, míg ma az átlag amerikai felnőttek kevesebb, mint 2%-a fogyaszt naponta 4.7 g-nál többet.

Míg a paleolit kor embere 16:1 arányban fogyasztott káliumot és nátriumot, ma a fejlett országokban ez az arány körülbelül 0.6:1. azaz a káliumfogyasztás majdnem a harmincadára csökkent.

A nátrium-kálium arány rendkívül fontos a szervezet normál működése szempontjából. A fokozott nátriumfogyasztás a káliumhiány mellett szív- és érrendszeri betegségeket és egyéb működési zavarokat is okozhat a szervezetben.

A probléma megoldásához viszont a közegészségügyi tanácsokkal ellentétben nem a sófogyasztás (azaz a nátriumbevitel) csökkentésére, hanem a káliumfogyasztást növelésére lenne szükségünk. A közegészségügy által elvárt mértékű sófogyasztás csökkentés tényleges előnyt nem jelent a vérnyomáscsökkentésben! Ugyanakkor jelentősen megnöveli a kardiovaszkuláris halálozás kockázatát.

Hova tűnt az étrendünkből a kálium?

Káliumot leginkább zöld növények és gyümölcsök fogyasztásával tudjuk komolyabb mennyiségben a szervezetünkbe juttatni. A sok gyümölcs azonban előnytelen a magas fruktóz és cukortartalom miatt. Maradnának hát az alacsony energiatartalmú zöldségek, amiből viszont igen keveset fogyaszt a nyugati ember. Ráadásul 1940 és 1991 között az élelmiszerekben átlagosan 15%-al, gyümölcsökben 19%-al csökkent a káliumtartalom. Az emberi szervezet fokozott káliumigénye is közvetetten bizonyítja, hogy az ember mindig is sok növényt fogyasztott.

Káliumhiány a gyógyszerek mellékhatásaitól?

Kórosan alacsony káliumszintet okozhat pl. a vízhajtók szedése, de a bétablokkolók, a penicillin származékok vagy a kortizon kezelés is. Az intenzív osztályra kerülők 20%-a közepesen súlyos káliumhiányban szenved, a baleseti sérülteknél ez az arány 40-70% is lehet.

Tünetek

A magnéziumhiány általában káliumhiánnyal is jár, és mint tudjuk, a nyugati népesség nagy része magnéziumhiányban szenved. A káliumhiány tünete lehet a fáradtság, az izomgyengeség, a szívritmus zavarok (különösen szívbetegeknél), a székrekedés, és olykor az állandó szomjúság.

Kálium és vérnyomás

32 placebo kontrollos vizsgálat összevont elemzése szerint minden 2 gramm növekmény a káliumfogyasztásban, a magas vérnyomásban szenvedő betegek esetén átlagosan 4.4/1.8 (szisztolés/diasztolés) vérnyomáscsökkenést eredményez. A valódi vegetáriánusoknak (azaz nem kenyéren, hanem zöldségeken élőknek) általában alacsony a vérnyomása, akárcsak a természeti népeknek .

Természetesen egészségesebb lenne zöldségek fogyasztásával növelni a káliumbevitelt. Amennyiben az ember annyi zöldséget enne, mint a természeti népek, illetve annyi kálium lenne a zöldségekben mint akkor. Azonban napjainkban az igazi, reális megoldás a tablettás, vagy a káliummal dúsított só.

A kálium és a szív

A káliumhiány egyik jellemző hatása a szívkamrai aritmia és fibriláció (kamraremegés). Ennek különösen nagy a kockázata a szívbetegek esetében. Minél magasabb a vérben a kálium szintje (a normál érték felső határáig), annál kisebb a kockázata a kamrai tachykardiának.

Kálium és stroke

859 ötven és hetvenkilenc év közötti ember 12 éves követéses vizsgálatából az derült ki, hogy a legtöbb káliumot fogyasztókhoz képest a legkevesebbet fogyasztók esetében 2.6-szer volt nagyobb a stroke kockázata. Minden 400 mg növekmény a káliumfogyasztásban 40%-al csökkentette a stroke kockázatát. A káliumfogyasztás a magas vérnyomástól, a testsúlytól, az életkortól függetlenül védett a sroke-al szemben.

44 000 ezer ember követéses vizsgálata szerint a napi 2.4 gramm káliumot fogyasztókhoz képest a legalább 4.4 grammot fogyasztók esetében 40%-al kisebb volt a stroke kockázata. A stroke kockázat dózisfüggő volt, azaz minél több káliumot fogyasztott valaki, annál kisebb volt a kockázata. Hasonló eredményt kaptak 86 000 nő 14 éves követéses vizsgálata során is. Itt a legtöbb káliumot fogyasztók esetében 38%-al csökkent a stroke kialakulásának kockázata a legkevesebb káliumot fogyasztókhoz képest.

Elemzések szerint napi 600 gramm zöldség és gyümölcs fogyasztása 19%-al csökkentené a stroke-ok számát. A banán az egyik legnagyobb káliumtartalmú növény, 10 dkg banán 400 mg káliumot tartalmaz. Elvileg, ha banánból fedeznénk a napi zöldség és gyümölcsbevitelt, akkor napi 60 dkg banán még mindig csak 2.4 gramm káliumot jelentene, ami még a manapság javasolt napi bevitelt sem fedezi. Ezzel ismét azt szeretném sugallni, hogy ésszerűbb megoldás a káliumot tablettákból pótolni.

Kálium és izomzat

A káliumhiány, különösen, ha nagy erőkifejtést igénylő sportot űz valaki, izomsejt széteséshez vezethet, továbbá a káliumhiány izomgyengeséget, fáradékonyságot, izomgörcsöket eredményezhet.

Kálium és cukoranyagcsere

A káliumhiány rontja az inzulintermelést és a sejteken az inzulinhatást, azaz rontja a vércukorszintet (Weiner és Wingo, 1997). A thiazid hatóanyagú vízhajtók jelentős káliumvesztést okoznak. Ötvenkilenc thiazid hatását elemző vizsgálat összevont elemzése azt igazolta, hogy a káliumvesztés jelentősen rontja a inzulinérzékenységet és megnöveli a cukorbetegség kockázatát (Zillich et al. 2006). Ugyanakkor cukorbetegeknél a káliumpótlást óvatosan kell végezni akkor, ha a betegnek már károsodott a veséje. Két vizsgálat is megerősítette, hogy a ketogén étrend visszaállítja a vese működését – legalábbis egereknél.

Kálium és vese

A veseciszták egy részét az alacsony káliumszint okozza, és a káliumszint rendezése visszafejlesztheti a cisztákat. A fokozott káliumfogyasztás csökkenti a kalciumürítést, s ezáltal egyrészt csökken a vesekő kialakulásának kockázata, másrészt a nagy káliumfogyasztás csökkenti időskori a csontvesztést. A legtöbb vesekő kalciumtartalmú, s mivel a fokozott káliumfogyasztás csökkenti a vesében a kalcium kiválasztást, azáltal jelentősen csökken a vesekő kialakulásának kockázat.

Fontos!

A sok kálium fogyasztása az egészséges emberek esetében nem okozhat bajt, mert a vese kiválasztja a felesleget. Baj csak akkor lehet a káliumpótlásból, ha valakinek a veséje károsodott és nem képes a megfelelő kálium-nátrium arányt fenntartani. Károsodott vesefunkció mellett folyamatosan ellenőrizni kell a vérben a káliumszintet, mert ebben az esetben túl lehet adagolni!

Forrás: tenyek-tevhitek.hu (Az életmentő kálium, részletek)

Keresd termékeinket kedvenc vitamin üzletedben, bioboltodban vagy patikádban!