Mi a kapcsolat a mediterrán étrend és a szklerózis multiplex között?

A szklerózis multiplex egy krónikus autoimmun betegség, amely az agyat és a központi idegrendszert érinti. Tünetei közé tartozik a fáradtság, a mozgásproblémák és a zsibbadás. Világszerte mintegy 2,8 millió ember él szklerózis multiplexszel, és a nők kétszer nagyobb valószínűséggel szenvednek ebben a betegségben, mint a férfiak. Tanulmányok azt mutatják, hogy bizonyos diéták és más életmódbeli tényezők javíthatják az szklerózisos betegek életminőségét. Egy tanulmány például megállapította, hogy a mediterrán étrend neuroprotektív hatással lehet a betegség során jelentkező fogyatékossággal szemben.

A szklerózis multiplex oka ismeretlen, és jelenleg nincs gyógymód. A kezelések jellemzően a tünetek enyhítésére és a progresszió lassítására összpontosítanak.

A mediterrán egy változatos étrend, amely minimálisan feldolgozott élelmiszereket, korlátozott mennyiségű vörös húst, valamint mérsékelt mennyiségű tejterméket és baromfit tartalmaz.

Az étrend része lehet:

• hal
• zöldségek
• teljes kiőrlésű gabonafélék
• hüvelyesek
• gyümölcsök
• egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavak, például olívaolaj

A közelmúltban kutatók vizsgálták a mediterrán étrendnek a megismerésre, vagyis a kognícióra gyakorolt hatását a szklerózis multiplexes betegek körében.

Azt találták, hogy a mediterrán étrend erősebb betartása a kognitív károsodás alacsonyabb kockázatával állt összefüggésben.

„A kognitív károsodás a szklerózis multiplexben szenvedők több mint 50%-át érintheti, és jelenleg nincs hatékony kezelés” – mondta Barbara Giesser, neurológus és szklerózis-specialista, aki nem vett részt a vizsgálatban.

„Egy olyan életmód-stratégia, amely segíthet megvédeni vagy fenntartani a normális kognitív funkciókat, nagyon fontos lenne ahhoz, hogy a szklerózisban szenvedők a lehető legjobb életet élhessék” – tette hozzá.

A kognitív károsodás csökkent kockázata

A vizsgálathoz a kutatók 563 szklerózis multiplexben szenvedő személyt vettek fel. Mindegyikük kitöltött egy kérdőívet, amelyben feljegyezték, hogy mennyire követik a mediterrán étrendet. A pontszámok 0-14 között mozogtak. A résztvevőket különböző csoportokra osztották: azok, akik 0-4 pontot értek el, azok tartották be a legkevésbé a mediterrán étrender, míg a kilenc és annál több pontot elérők voltak, akik a leginkább betartották.

A résztvevők három tesztnek is alávetették magukat, amelyek a gondolkodási és memóriaképességüket vizsgálták. Ezekből a tesztekből megállapították, hogy 108 résztvevő, azaz 19,2 százalékuk kognitív károsodást szenvedett.

Az eredmények elemzése után a kutatók megállapították, hogy azoknál a betegeknél, akik a leginkább követték a mediterrán étrendet, 20 százalékkal kisebb volt a kognitív károsodás kockázata, mint azoknál, akik a legkevésbé tartották be azt.

Ez az összefüggés a zavaró tényezők, köztük a demográfiai tényezők és az egészségügyi tényezők, köztük az alvászavarok, a cukorbetegség és a magas vérnyomás ellenőrzése után is fennmaradt.

„Az egészséggel kapcsolatos tényezők közül a mediterrán mintához igazodó étrend messze a legerősebb előrejelzője volt az emberek kognitív pontszámainak és annak, hogy megfeleltek-e a kognitív károsodás vizsgálati kritériumainak” – mondta a tanulmány szerzője, Dr. Ilana Katz Sand.

Hogyan segít a mediterrán étrend

„Ez az étkezési mód olyan minőségi étrendet biztosít, amely nemcsak alapvető tápanyagokat tartalmaz, hanem a természetben előforduló bioaktív anyagok sokféleségét is, amelyeket egyre inkább vizsgálnak a kognitív hanyatlás elleni védelemben betöltött szerepük szempontjából” – mondta Meghan Pendleton, aki nem vett részt a tanulmányban.

„Az oxidatív stressz a feltételezések szerint jelentős szerepet játszik a szklerózis multiplexben, sejtkárosodást és neurodegenerációt okozva. A feltételezések szerint a mediterrán étrend olyan bioaktívumokat biztosít, amelyek védelmet nyújthatnak az oxidatív stressz ellen” – mondta.

„A mechanizmusok, amelyek révén a mediterrán étrend segíthet a kogníció védelmében, magukban foglalják a lehetséges gyulladáscsökkentő és/vagy antioxidáns hatásokat. A kogníciót befolyásoló társbetegségek, például a magas vérnyomás csökkentését, valamint az egészségesebb élelmiszerek helyettesítését olyan élelmiszerekkel, amelyek hozzájárulhatnak a társbetegségekhez vagy hátrányosan befolyásolhatják a kogníciót, például az ultra-feldolgozott élelmiszerekkel” – tette hozzá Dr. Giesser.

Korlátozások

„Ez a fajta vizsgálati terv betekintést nyújt az összefüggésekbe, de nem mutatja meg pontosan, hogy az étrend milyen előnyökkel járhat” – jegyezte meg Pendleton.

Pendleton szerint a megfigyeléses vizsgálatok e tekintetben fontosak, „mert segítenek hipotéziseket felállítani, amelyeket tesztelni lehet. De a jövőbeni beavatkozó klinikai vizsgálatok segítenek tisztázni a megértésüket, és megerősítik a konkrét ajánlások megfogalmazására való képességünket”.

„Jelenleg hiányoznak a hosszú távú beavatkozási kísérletek, amikor a táplálkozási megközelítésekről van szó a különböző agyi egészségi állapotok, köztük a szklerózis esetében. Tudjuk, hogy az agyi egészség kutatásának más területein, ahol a táplálkozást beavatkozásként alkalmazzák. Például a demencia esetében, gyakran ellentmondások vannak a megfigyelési és a beavatkozási vizsgálatok eredményei között” – tette hozzá.

„Tehát, bár ez a tanulmány kétségtelenül hozzájárul jelenlegi ismereteinkhez arról, hogy az étrend hogyan függhet össze a szklerózis multiplexszel, türelmesnek, és óvatosnak kell lennünk a jelentés vagy a klinikai jelentőség extrapolálásával” – mondta.

Mediterrán étrend kellene nekem?

Pendleton megjegyezte, hogy a táplálkozás és a szklerózis kutatása még gyerekcipőben jár, vagyis további vizsgálatokra van szükség, mielőtt következtetéseket lehetne levonni.

„Én amúgy sem látom hátrányát annak, ha valaki a mediterrán étrendet alkalmazza – ez egy nagyon egészségfejlesztő táplálkozási mód, és hasznos lehet a kockázatcsökkentésben és más betegségek kezelésében”. – Meghan Pendleton

Megjegyezte azonban, hogy még mindig nincs egyértelmű definíciója annak, hogy mi a mediterrán étrend, és hogy az étrend kevésbé konkrét ételekről, mint inkább általános étkezési mintákról szól.

„Ez egy fontos pont, mert az étrendnek kulturálisan rugalmasnak kell lennie, hogy mindenféle konyha hagyományos ételeit magába foglalja. Néha úgy gondolom, hogy a szolgáltatók tényleg elhibázzák ezt, és akaratlanul etnocentrikus ajánlásokat adnak. Ezek pedig a végén nem lesznek kulturálisan érzékenyek és hasznosak a betegek számára” – zárta.

Forrás: www.medicalnewstoday.com