Van más megoldás az antidepresszáns gyógyszerek helyett?

A depresszió nem csupán múló szomorúság valami miatt. A beteg fizikai, szellemi és érzelmi életére szüntelenül befolyást gyakoroló pusztító betegség. Lerombolhatja az ember önbecsülését és mások megítélésének képességét. A bűntudat, feleslegesség és tehetetlenség érzése a legegyszerűbb mindennapi tevékenység végzésére is képtelenné tehet. A depressziónak súlyosságát tekintve különböző formái vannak. Legtöbb esetben antidepresszáns gyógyszerek fogyasztásával próbálják meg kezelni, melyeknek lehetnek kellemetlen mellékhatásai.

Mi okozza?

Úgy tűnik, hogy a depresszió mögött nem egyetlen okot kell keresni, bár a szakértők hajlamosak az agy kémiai folyamataiban keresni probléma gyökerét és neurotranszmitterek meg szerotonin egyensúlyok szintjén kezelni a problémát, de lássuk, mit mond erről egy klinikai szakpszichológus:

“A mai pszichiátriai diagnosztikai rendszerek nem mások, mint szubjektív tünetlisták, s ez, mint egy kutató megjegyezte, a középkor szintjére veti vissza a pszichiátriát.

Tudományos abszurdum ugyanis az agy specifikus működészavarára következtetni nem objektíválható szubjektív tünetek alapján. Ha valakinek pl. magas a vérnyomása, ez ugyebár a hangulathoz képest legalább egy mérhető viselkedéses jegy, de egy épeszű orvos sem gondolná, hogy ebből ő már tudja, mi a baj.

A magas vérnyomásnak ugyanis az orvostudomány mai állása szerint számos oka lehet a vese működészavarától, a hormonális problémákon át, a perifériás érellenállás növekedéséig. Vagy ha valaki szédül, annak az alacsony vércukor-szinttől vagy vérnyomástól, a megnövekedett agynyomáson át, a vesztibuláris rendszer (egyensúlyi rendszer) vírusos fertőzéséig ugyancsak ezer egy oka lehet.

A viselkedéses tünetek leírása tehát alkalmatlan arra, hogy eldöntsük, mi áll a tünetek hátterében, mi a megfelelő kezelés. Mert azonos tünet sokféle úton kialakulhat! A mai pszichiátriai depresszió gyűjtőfogalom, hasonlónak tűnő állapotok összemosása. Szemben az orvoslással, ahol műszeres és laboratóriumi vizsgálatok garmadája segíti a differenciáldiagnosztikát, a pszichiátriában semmiféle biokémiai, műszeres vagy egyéb vizsgálati módszer nincs annak kimutatására, hogy a “depresszió”-nak nevezett “betegség” fennáll-e vagy sem.

Ami nem igazolható, az nem is cáfolható, vagyis a tudományosság határain kívül eső jelenség. Természetesen nem véletlen, hogy egy tudományosan ennyire meghatározatlan állapotban miért olyan bizonytalan a gyógyszervizsgálatok eredménye is. Hisz ki tudja, mi okozza a “depresszióval” vizsgálatba sorolt személy tüneteit? Ahány “depressziós”, talán annyiféle kiváltó ok is. És ki tudja néhány gyógyult betegből megállapítani, végülis mi a gyógyulás oka. A gyógyszerhatás véletlenszerű, ha nem tudjuk, valójában mit és kit kezelünk vele.”

Szendi Gábor – www.tenyek-tevhitek.hu

A táplálék-kiegészítők hatása

A vitaminok és ásványi anyagok igen kedvező hatást gyakorolnak. Különböző gyógynövények szintén szedhetők, de ebben az esetben ezt mindenképpen orvossal kell egyeztetni. Egyesek szerint a B- és a C-vitamin alacsony szintje kapcsolatban lehet a depresszió kialakulásával. Szedésükkel állítólag elősegíthető a neurotranszmitterek agyi szintézise, és növelhető az antidepresszáns gyógyszerek hatékonysága. A kalcium és a magnézium nyugtatják az idegsejteket, és különösen akkor fejtenek ki kedvező hatást, ha a depresszió alvászavart idézne elő.

A gyógynövények közül az orbáncfű a fitoterapeuták szerint a gyakran káros mellékhatásokat okozó antidepresszáns gyógyszerek hatásos és biztonságos alternatíváját jelentheti enyhe depresszió esetén. A másik hatékony gyógynövény a depresszió ellen a kurkuma.  50 éves kor felett esetleg még hatásosabb helyette a páfrányfenyő (Gingko biloba). 

A mozgás a legjobb természetes antidepresszáns

James Blumenthal pszichiáter, a Duke egyetem munkatársa az észak-karolinai Durhamból 1999-ben bebizonyította. Betegeit két csoportra osztotta, az egyik csoportnak kizárólag aerobic órákat a másik csoportnak, pedig antidepresszánsokat írt fel. Tizenhat hét elteltével a depressziós betegek körében ugyanolyan eredményesnek bizonyult az aerobic óra, mint a gyógyszeres kezelés.

Egy későbbi tanulmány aztán megállapította: habár a tabletták gyorsabban hatnak, a sport hatása tartósabb. Ráadásul a testmozgás nemcsak a depresszió orvoslásában, de annak megelőzésében is eredményes. Ami pedig a legfontosabb, hogy a testmozgásnak nincsen semmilyen mellékhatása, és nem kell hetekig arra várni, hogy vajon megfelelő hatást vált-e ki, mint a gyógyszerek. És a sporttal kapcsolatban káros függőségről sem beszélhetünk.

Aktuális tanulmányok igazolják hogy a testmozgás gyakran még eredményesebben is hat, mint a drága tabletták és a hipermodern gyógyászati eljárások. Hatására testünkben egészséges új sejtek termelődnek és kóros folyamatok fordulnak meg. Az előírás szerinti edzés sok esetben a jól bevált terápiák kiegészítéseként alkalmazzák.