Bogyós gyümölcsök a rákmegelőzésben
2000 februárjában Párizsban tartották az első rákellenes világkongresszust. A résztvevők február 4-én történelmi dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogásra szólít fel. A kongresszus február 4-ét Rákellenes Világnappá nyilvánította.
Azóta több kezdeményezés indult, mely segíti a daganatos betegek gyógyulását, és jelentős hangsúlyt fektetnek a megelőzésre is.
Több mint ígéretes bizonyítékok sugallják, hogy a bogyós gyümölcsök, gyümölcslevek (áfonya, ribizli, egres, málna, szeder, szamóca, kökény, csipkebogyó) már kis mennyiségben történő fogyasztása is hatékony segítség lehet számos daganatfajta elleni küzdelemben.
A bogyósok daganatellenes hatásukat számos biológiai tényező szerencsés együttállásának köszönhetik.
Ezek között említhetők a bioaktív növényi hatóanyagok, fitonutriensek, pl. a gyümölcsök élénk színét adó polifenolok (flavonoidok, proantocianidok) és a ligninek.
A „fito” szó görög eredetű, és „növény”-t jelent.
A növények azért termelnek hatóanyagokat, hogy megvédjék magukat a baktériumoktól, vírusoktól, penészektől és élesztőktől valamint a napsugárzás káros hatásaitól. Amikor növényi hatóanyagokat tartalmazó élelmiszereket fogyasztunk, ezek a vegyületek segítenek megóvni szervezetünket a szabad gyökök és néhány karcinogén (rákkeltő) anyag ellen, valamint hozzájárulnak jó egészségi állapotunk megőrzéséhez és ahhoz, hogy tovább éljünk.
A hatásmechanizmus valóban sokrétű, egyrészt a sejteket károsító szabadgyökök semlegesítése (antioxidáns és gyulladáscsökkentő effektus), másrészt valószínű, hogy a bogyós gyümölcsök hatóanyagai többek között számos, a tumorsejtek anyagcseréjében, növekedésében és a sejtek osztódásában résztvevő enzim, növekedési és gyulladást generáló faktor működésére is hatással vannak.
A legújabb kutatási eredmények szerint ezek a hatóanyagok a daganatos betegségek kezelésében is segítségünkre lehetnek, hiszen érzékenyebbé teszik a kóros sejteket a kemoterápiás készítmények hatására, illetve segíthetnek kivédeni az agresszív terápia mellékhatásait.
Bár étrendünkben számos más bogyós gyümölcs is szerepelhet, az említett vizsgálatban az Észak-Amerikában széles körben fogyasztott fajták (fekete és vörös áfonya, fekete és vörös málna, szeder, szamóca) hatását vizsgálták. A kísérletben nem csupán az izolált hatóanyag, hanem a tényleges fogyasztási forma (pl. gyümölcslevek, fagyasztott, szárított gyümölcs) hatását vették górcső alá és állapították meg daganatmegelőző hatásukat.
Azonban a bogyós gyümölcsökben megtalálható polifenolok esetleges további daganatmegelőző hatásmechanizmusának megismerése és a biológiai hasznosulás kérdése a jövő kutatóinak feladata.
Aki teheti, gyűjtse be magának az áfonyát vagy a szedret. Lekvárnak megfőzve egész éven át ehető. Elegendő belőle napi egy mokkáskanál a rák megelőzéséhez. A boltokban kapható lekvárok általában csak kis mennyiségben (pár százalék) tartalmaznak szedret ill. áfonyát, a többi olcsó barack vagy szilva az üvegben. Ha nem magunk készítjük a lekvárt, ezt mindig nézzük meg a termék címkéjén, mielőtt megvesszük.
Létezik koncentrált kapszula formában is áfonya, ami szintén jó megoldás a minden napi bevitelre. Keresse a vitaminboltokban és gyógynövény szaküzletekben.
forrás:MDOSZ, naturhirek
