Nem biztonságos a C-vitamin? Dehogynem!

“A tudomány tragédiája, amikor egy gyönyörű hipotézist egy csúnya tény tesz tönkre.” Nem biztonságos a C-vitamin? Dehogynem! A C-vitamin biztonságos. Ez nem vélemény, hanem tudományos tény. Már amennyire az orvostudomány tudomány…

Először is: teljesen biztonságos szer nincs. Még a víz sem az. Nem biztonságos a víz? Talán 8 liter körüli víz rövid időn belül elfogyasztva vízmérgezést okoz. Ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy a víz ivása alapvetően biztonságos.

Egy akármilyen gyógyszer biztonságát az un. terápiás index értéke szabja meg. Ez egy szám, ami úgy keletkezik, hogy a szer mérgező mennyiségét elosztják a terápiás mennyiséggel. A kapott érték minél kisebb értelem szerűen annál veszélyesebb a szer. Minél nagyobb, annál veszélytelenebb. Azt pedig, hogy mi a mérgező mennyiség, egyszerűen határozzák meg. Vesznek például 10 embert és az a mennyiség mérgező, amitől pont a fele hal meg azonnal.

Ez ám tudományos! De akár hiszi, akár nem, így határozzuk meg ma egy gyógyszer biztonságosságát.
A fentiek értelmében egy gyógyszer, aminek a terápiás indexe 4, azt jelenti, hogy igen veszélyes. Egy közismert malária elleni szer éppen ilyen. Véletlenül nem egyet veszek be, hanem 4-et, meghaltam. Vannak altatók, fájdalom csillapítók, hasonlóan “biztonságosak” kint a drogériák polcain.

Hogyan néz ki a fenti számítás a C-vitamin esetén?

Amennyiben megfigyeljük, az egy-két gramm körüli terápiás adagok a C-vitaminból eléggé elfogadottak manapság. Amennyiben egy embernek nem jut jobb eszébe, minthogy C-vitaminnal vessen véget az életének, nagyjából 350grammot kellene egyszerre bejuttatnia a szervezetébe. Ettől 50%-os valószínűséggel halna meg. Ezt csak intravénásan lehetne bejuttatni, mivel az emésztőrendszerből ennyit nem képes a szervezet felvenni.
A terápiás index ezek szerint C-vitamin esetén 200 és 400 körül mozog. Vessük ezt össze a recept nélkül kapható paracetamol tartalmú fejfájás csillapítóknak, amiknek általában 25.

Több hipotézis is napvilágot látott a bulvár médiában ami a C-vitamin veszélyeit ismertette, de a tény egészen más. Évente 16000-re becsülik az USA-ban a recept nélküli gyulladáscsökkentők mellékhatásaitól meghalt emberek számát. Magyarországon erre vonatkozó becsléseket nem találtam.
Viszont évek óta keresem, hogy találjak egyetlen esetet, ami a C-vitamin vagy akármilyen vitamin szedéséből származó halálesetet írna le az orvosi szakirodalomban, de nem találom.

Vesekő hipotézis (hipotézis: felvetés, feltételezés)

Jó, ezt nem hagyhatom ki. Ez annyira közismert már, hogy szerintem mindenkinek eszébe jutott, míg fenti elmélkedésemet olvasta.

Az, hogy a C-vitamin nem biztonságos mert vesekövet okoz, egy 50 éves hipotézis.

Itt az ideje, hogy megnézzük a tényeket.

Ahogy én látom, ez a sztori kimondottan Linus Pauling elleni támadás része volt. Egy Mark Levine nevű orvos 1996-ban 6! embert vizsgált meg és azt találta, hogy 2000mg C-vitamin bevételét követően 30%-al megnőtt a vizeletükben az oxálsav mennyisége. Ennek eredményeként azt javasolta, hogy ne a Pauling által javasolt 2000mg legyen a napi optimálisként javasolt C-vitamin fogyasztás, hanem csak 1000mg.
Viszont a hír, kicsit megváltoztatva, azonnal bejárta a világot és habár ez idáig senki nem talált egyetlen embert sem, akinek a C-vitamintól veseköve származott volna, a hipotézis annyira beépült az orvosképzésbe, hogy ki sem lehet verni a fejükből. Mivel az egyetemen sok hallgató 2-essel megy át a vizsgán, a mennyiségre már nem is teljesen emlékeznek, ha egyáltalán elolvasták annak idején két átmulatott éjszaka közt a vizsgára készülve.
Két olyan dokumentációt is találtam, amiben nagy létszámú embert vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy van e összefüggés a vesekövük és a C-vitamin fogyasztásuk között. Az elsőben 85557 nő esetén nem találtak, a másodikban 45251 férfi esetén pedig éppen fordított eredményt kaptak.

Akik 1500mg-nál többet fogyasztottak ebből a vitaminból, azoknál kevesebb volt a vesekő előfordulási aránya.

Na, erre gondoltam, mikor a bevezetőben Huxley könyvéből idéztem a tudomány tragédiájáról.

forrás: naturhirek.hu