Káliumhiány? Veszélyesebb, mint gondolnánk!

A nyugati étrend rejtett hiányai alattomban ássák alá az egészséget, úgy, hogy a végeredményben kialakuló betegségeket “korral járónak” és sorszerűnek tekintik. Ilyen a magas vérnyomás, a szívbetegség, a sztrók és még sok “apróság”, amit az évtizedeken át fennálló káliumhiány eredményez.

Az Európában kb. 5000 éve elterjedt földművelés alaposan megváltoztatta táplálékunk összetételét.

Mennyi káliumot ettek a természeti népek?

A természeti népek  még napi 6-10 gramm káliumot fogyasztottak, míg a mai átlag amerikai felnőttek kevesebb, mint 2%-a fogyaszt naponta 4.7 g-nál többet.  A nátrium-kálium arány rendkívül fontos a szervezet normál működése szempontjából. A fokozott nátriumfogyasztás a káliumhiány mellett szív- és érrendszeri betegségeket és egyéb működési zavarokat okoz a szervezetben. Míg például a paleolit kor embere 16:1 arányban fogyasztott káliumot és nátriumot, ma a fejlett országokban ez az arány körülbelül 0.6:1. azaz a káliumfogyasztás több mint a huszadára csökkent. Valójában -szemben a közegészségügyi tanácsokkal – nem a sófogyasztást (azaz a nátriumbevitelt) kéne csökkenteni, hanem a káliumfogyasztást növelni. A közegészségügy által elvárt mértékű sófogyasztás csökkentés tényleges előnyt nem jelent a vérnyomáscsökkentésben! Ugyanakkor jelentősen megnöveli a kardiovaszkuláris halálozás kockázatát.

Hova tűnt az étrendünkből a kálium?

Káliumot leginkább zöld növények és gyümölcsök fogyasztásával lehet komolyabb mennyiségben bevinni. A sok gyümölcs azonban előnytelen a magas fruktóz és cukortartalom miatt. Maradnának hát az alacsony energiatartalmú zöldségek, amiből viszont igen keveset fogyaszt a nyugati ember. Ráadásul 1940 és 1991 között az élelmiszerekben átlagosan 15%-kal, gyümölcsökben 19%-kal csökkent a káliumtartalom. Az emberi szervezet fokozott káliumigénye is közvetetten bizonyítja, hogy az ember mindig is sok növényt fogyasztott.

Gyógyszer mellékhatások okozta káliumhiány

Kórosan alacsony káliumszintet okozhat pl. a vízhajtók szedése, de a bétablokkolók, penicillin származékok, kortizonkezelés is. Az intenzív osztályra kerülők 20%-a közepes-súlyos káliumhiányban szenved, a baleseti sérülteknél egy az arány 40-70% is lehet.

Tünetek

A magnéziumhiány általában káliumhiánnyal is jár, s jól ismert a nyugati népesség nagy része magnéziumhiányban szenved. A káliumhiány tünetei a fáradtság, izomgyengeség, szívritmus zavarok (különösen szívbetegeknél), székrekedés, és olykor az állandó szomjúság.

Kálium és vérnyomás

32 placebo kontrollos vizsgálat összevont elemzése szerint minden 2 gramm növekmény a káliumfogyasztásban magas vérnyomásban szenvedő betegek esetén átlagosan 4.4/1.8 (szisztolés/diasztolés) vérnyomáscsökkenést eredményez. A valódi vegetáriánusoknak (azaz nem kenyéren, hanem zöldségeken élőknek) általában alacsony a vérnyomása, akárcsak a természeti népeknek .

Természetesen egészségesebb (volna) zöldségek fogyasztásával növelni a káliumbevitelt. Amennyiben az ember annyi zöldséget enne, mint a természeti népek, illetve annyi kálium lenne a zöldségekben mint akkor. Azonban a reális megoldás a tablettás, vagy a káliummal dúsított só.

A kálium és a szív

A káliumhiány egyik jellemző hatása a szívkamrai aritmiák és fibriláció (kamraremegés). Ennek különösen nagy a kockázata szívbetegeknél. Minél magasabb a vérben a kálium szintje (a normál érték felső határáig), annál kisebb a kockázata a kamrai tachykardiának.

Kálium és sztrók

859 ötven és hetvenkilenc év közötti ember 12 éves követéses vizsgálatából az derült ki, hogy a legtöbb káliumot fogyasztókhoz képest a legkevesebbet fogyasztóknak 2.6-szer volt nagyobb a sztrókkockázata. Minden 400 mg növekmény a káliumfogyasztásban 40%-kal csökkentette a sztrók kockázatot. A káliumfogyasztás a magas vérnyomástól, testsúlytól, életkortól függetlenül védett a sztrókkal szemben.

44 000 ezer ember követéses vizsgálata szerint a napi 2.4 gramm  káliumot fogyasztókhoz képest a legalább 4.4 grammot fogyasztóknak 40%-kal kisebb volt a sztrókkockázata. A sztrók kockázat dózisfüggő volt, azaz minél több káliumot fogyasztott valaki, annál kisebb volt a kockázata. Hasonló eredményt kaptak 86 000 nő 14 éves követéses vizsgálatában. Itt a legtöbb káliumot fogyasztóknak 38%-kal csökkent a sztrókkockázata a legkevesebb káliumot fogyasztókhoz képest.

Elemzések szerint napi 600 gramm zöldség és gyümölcs fogyasztása 19%-kal csökkentené a sztrókok számát. A banán az egyik legnagyobb káliumtartalmú növény, 10 dkg banán 400 mg káliumot tartalmaz. Elvileg, ha banánból fedeznénk a napi zöldség és gyümölcsbevitelt, akkor napi 60 dkg banán még mindig csak 2.4 gramm káliumot jelentene, ami még a manapság javasolt napi bevitelt sem fedezi. Ezzel ismét azt szeretném sugallni, hogy ésszerűbb megoldás a káliumot tablettákból pótolni.

Kálium és izomzat

A káliumhiány, különösen, ha nagy erőkifejtés igénylő sportot űz valaki, izomsejt széteséshez vezethet, továbbá a káliumhiány izomgyengeséget, fáradékonyságot, izomgörcsöket eredményezhet.

Kálium és cukoranyagcsere

A káliumhiány rontja az inzulintermelést és a sejteken az inzulinhatást, azaz ront a vércukorszinten (Weiner és Wingo, 1997). A thiazid hatóanyagú vízhajtók jelentős káliumvesztést okoznak. Ötvenkilenc thiazid hatását elemző vizsgálat összevont elemzése azt igazolta, hogy a káliumvesztés jelentősen rontja a inzulinérzékenységet és megnöveli a cukorbetegség kockázatát (Zillich et al. 2006). Ugyanakkor cukorbetegeknél a káliumpótlást óvatosan kell végezni, ha a betegnek már károsodott a veséje. A paleo étrend amúgy javíthatja a károsodott vese funkcióját. Két vizsgálat is megerősítette, hogy a ketogén étrend visszaállítja a vese működését – legalábbis egereknél.

Kálium és vese

A veseciszták egy részét az alacsony káliumszint okozza, és a káliumszint rendezése visszafejlesztheti a cisztákat. A fokozott káliumfogyasztás csökkenti a kalciumürítést, s ezáltal egyfelől csökken a vesekő kialakulásának kockázata, másrészt a nagy káliumfogyasztás csökkenti idős korban a csontvesztést. A legtöbb vesekő kalciumtartalmú, s mivel a fokozott káliumfogyasztás csökkenti a vesében a kalcium kiválasztást, azáltal jelentősen csökken a vesekő kockázat.

Fontos!

A sok káliumfogyasztás egészséges embereknél baj nem okozhat, mert a vese a fölösleget kiválasztja. Baj csak akkor lehet a káliumpótlásból, ha valakinek a veséje károsodott és nem képes a megfelelő kálium-nátrium arányt fenntartani. Károsodott vesefunkció mellett folyamatosan ellenőrizni kell a vérben a káliumszintet, mert ebben az esetben túl lehet adagolni!

Forrás: tenyek-tevhitek.hu (Az életmentó kálium, részletek)

Keresse termékeinket kedvenc vitamin üzletében, bioboltjában vagy patikájában!

Vitaking partnerek térkép